énidő, mindennapok, selfcare, simple_life

10 lépés az egyszerűbb élet felé

Évek óta próbálom megtalálni a magam rutinját. Odáig eljutottam, hogy kezdem magam és a korlátaimat megismerni és elfogadni, ezzel együtt nagyon sokszor összecsapnak a fejem fölött a hullámok. Néha (egyáltalán nem elég sűrűn) fogom a szódabikarbónát és az ecetet és nekivágok valaminek, vagy épp áttoszigatom a bútorokat a másik sarokba, vagy belelkesítem Tamást is és kifordítjuk a sarkából az otthonunkat, annak reményében, hogy egyszerűbb, jobb, praktikusabb lesz minden. Aztán vagy úgy lesz, vagy nem, én jól kifáradok és megfogadom, hogy ezt így rendben fogom tartani.

Aztán Tamás pár éve elkezdett belecsöpögtetni a tudatomba szép lassan jópár dolgot a minimalizmussal kapcsolatban. Többnyire először ellenállást vált ki belőlem, nehezen változtatok, makacskodom és hajlamos vagyok azt hinni, hogy jobban van úgy, ahogy én csinálom. De aztán a gondolatok dolgoznak bennem, jön szembe máshonnan is (és ha más is mondja, akkor abban azért már van valami, igaz?), és szép lassan beengedem.

Keresem a módszereket és lehetőségeket, hogy mivel tudnék kiegyensúlyozottabban lenni itthon, a mindennapjainkban. Találtam egy angol nyelvű blogbejegyzést, amit saját példáimmal kiegészítve elhozok most nektek is, hátha van benne használható, inspiráló, új gondolat. Nem vettem át az összes pontját, vagy többet összevontam, így a 15 helyett 10 megfontolandó gondolatot hoztam nektek. 

Aztán egy év múlva jelentkezem, hogy mit sikerült nekem is tartósan bevinnem a mindennapokba.

  1. Mondj le pár reggeli rossz szokásodról!

Sokan hamarabb kapcsoljuk be a telefonunkat reggelente, minthogy meginnánk az első kávét vagy az első pohár vizet. Fel sem tűnik, mennyi idő elmegy a neten böngészéssel, pedig lehetne jobban is kezdeni a napot. 

Ha egyszerűbb (és elégedettebb) életet szeretnénk, egyszerűen hagyjuk a telefonunkat a reggel első órájában, óráiban. Figyeljünk oda jobban magunkra, ne kapkodjunk, töltsük azt az időt reggel mással: egy jó reggeli, lassú kávézás, légzőgyakorlat, friss levegő, olvasás, akármi, bármi, ami nem a telefon nyomkodása és segít megérkezni a napba – kapkodás nélkül.

Én már egy hete nem telefonozással kezdem a napot, hanem ha mindennel kész vagyok, csak akkor kapcsolom be. Hamar megjegyeztem a reggeli busz menetrendjét is, ha tudtam, hogy nem “nézhetem” meg bármikor. Kevésbé kapkodok és jobban oda tudok fordulni a többiekhez. Cserébe baromira zavar, ha pl. Tamás meg azzal kezdi, hogy a kávé mellé már nézi is, milyen idő lesz aznap.Persze azért hozzátenném, hogy a két gyerek mellett nem állok az udvar közepén a hajnali madárcsicsergésben egy csésze gőzölgő kávéval légzőgyakorlatokat végezve, de az ember ne legyen telhetetlen, ha más kevesebb káosszal indul a nap, örüljünk neki.

  1. Nem mindegy, hogy mit fogyasztasz – se a testednek, se a lelkednek

Mi mindent viszel be a szervezetedbe a nap folyamán? Nemcsak az ételre, de a téged körülvevő egyéb dolgokra is gondolj: videók, reklámok, chat-ablakok, emberek, helyzetek, képek, színek, környezet, tv műsorok, olvasnivalók, stb. Kiket követsz a facebookon, instagramon, pinteresten, tiktokon? Milyen típusú könyveket olvasol? (Nem a lelkiismeret-furdalás keltése miatt, de olvasol eleget? elég = annyit, amennyi jól esik) Milyen tartalmakat, reklámokat dob fel neked a youtube, ha megnyitod? Nézz ezekre kicsit más szemmel, lépj egyet hátra és gondold át újra, mi az, amit tényleg szeretnél beengedni a mindennapjaidba.

Ha a tiktokon vagy youtube-on azt látod, hogy mások vásárolnak, buliznak, nyaralnak, pár pillanatig igazán jól érzik magukat, nem leszel motivált arra, hogy te a szürkének tűnő hétköznapokat folytasd.

Persze ez nem azt jelenti, hogy az ember teljesen vágja el magát a social media felületektől, de érdemes meghúzni saját magunknak egy határt, és azt is megpróbálni minőségi tartalmak fogyasztásával tölteni. Kövesd ki, ha frusztrál. Neadjisten tiltsd is le, hogy ne tudj rákeresni. 

Nem kell hosszasan magyarázni, hogy milyen káros, ha állandóan a tökéletesség, a felhőtlen jókedv, a rivalizálási lehetőségek jönnek velünk szembe. Az élet nem ilyen. Valószínűleg nem lesznek egyszerűbbek a mindennapjaink attól, hogy mindig mindent bármikor elérünk, megtalálunk és megkapunk, a 30. tökéletes otthoni konty videó és  100. montessori ötlet a pinteresten már nem inspiráló. Hogy hol a határ a gondolatébresztő tartalmak megtalálása és a szorongató tökéletesség, azt nehéz belőni, de idővel, türelemmel alakul ez is.Dolgoz(z)unk rajta.

  1. Ne legyenek túl hosszú to-do listáid!

Ha egyszerűsíteni akarsz az életeden, ne tűzz ki napi 2-3 feladatnál többet magadnak. Ha valami miatt mégsem tudsz megállni háromnál, csinálj egy 1-3-5-ös listát, azaz 1 főfeladatot, 3 közepeset és 5 egészen picit végezz el a nap folyamán. És ne kapkodj!

Óriási listaíró vagyok, és valóban úgy van, hogy ha sok a feladat, az csak nyomaszt. Persze attól nem lesz kevesebb elintéznivaló, ha kevesebb tételt írok fel, de érdemes beosztani, esetleg minden naphoz már típusú feladatokat és elintéznivalókat párosítani. 

  1. Szabadulj meg azoktól a dolgoktól, amiket már nem használsz egy ideje

Akár ruha, akár bútor vagy épp egy papírfecni, ha nincs már rá szükséged, szabadulj meg tőle. Lehet, hogy szemét, de lehet, hogy még másnak jó lesz: érdemes eladni, elajándékozni vagy adományboltba elvinni a még egyébként jó és hasznos dolgaidat.

Én most rendesen ráfüggtem a dolgok szelektálására, eladására, zero waste csoportokra, és nagyon könnyű átesni a ló túloldalára. Jelenleg mindent el akarok adni, amit egy hónapja nem használtam, de ezek koordinálása sok idő. És nem is biztos, hogy szükséges. Még tanulom az arányokat.

  1. Töröld az online shopping appokat és hagyj fel az impulzusvásárlással

És a kereskedelmi hírlevelekről is le lehet iratkozni. Ha valamire szükséged van, úgyis megveszed és tájékozódsz előtte, ha pedig nincs, ne tölts el napi többször negyedórákat olyan dolgok böngészésével, amire egyébként jó eséllyel semmi szükséged, csak épp akciós.

Ha valamit kinézel, de igazából nem vagy benne biztos, hogy szükséged van rá, semmiképp ne vedd meg egyből, várj pár napot vagy hetet, esetleg hónapot, és ha még mindig úgy érzed, jobb lenne tőle az életed, hajrá.

  1. Nem kell mindenre igent mondani

Nyugodtan mondj nemet, húzd meg a határaid, becsüld meg saját magad is! Tanuld meg priorizálni az idődet és az energiáidat! A stressz és a bűntudat csak kifáraszt, töltsd az időd azzal, amivel valóban szeretnéd. Nem kell hazudni, meg fogják érteni azt is, ha nemet mondasz valamire.

  1. Hagyj fel a multitaskinggal!

Sokszor elvárják tőlünk, mégsem jó dolog. Egyszerre csak egy dologgal foglalkozzunk, de azzal eltökélten, odafigyelően és precízen. Családi kajálás közben nincs tévénézés, evés közben nincs telefonnyomkodás, munka közben facebookozás, beszélgetés közben facebook-pörgetés, főzés közben garancia-ügyintézés. Figyelmetlenség, kapkodás, tiszteletlenség a vége.

És egy újabb persze: ez nem mindig működik. De ha már törekszünk rá, szerintem az is szuper dolog. Tiszteljük meg magunkat és környezetünket azzal, hogy nem kapkodunk és amennyire csak lehet, rendesen végezzük el a teendőinket.

  1. Kezdj el szeretettel és türelemmel fordulni magadhoz!

Legyél magaddal kedves és megértő, ne ostorozd magad hosszas belső monológokban. 

Ezen nagyon dolgozom, talán ez a legnehezebb. De minél több önismereti munkát végez az ember, annál könnyebben megtalálja magához a megfelelő hangot. Vagy legalább csendben tud maradni.

  1. Kevesebb pletyka és panaszkodás

A pletykától és panaszkodástól garantáltan nem lesz jobb kedvünk, persze más megfogalmazni és elmondani, ha valami nincs rendben, de a vég nélküli panaszkodás vagy mások kibeszélése még senkit nem tett boldogabbá. Észre sem vesszük, de hatással lesz ránk, egyre több negatív gondolat fog a fejünkben kavarogni. Van helye a rossz kedvnek, a szomorúságnak, a vidámságnak, de próbáljunk meg kevesebbet panaszkodni (anélkül, hogy azt mondogatnánk, hogy minden oké, főleg, ha nem oké minden).

  1. Válogasd meg a kapcsolataid

Egy barátságot nem lehete erőltetni. Ezzel együtt energiát kell fektetnünk kapcsolatainkba, de bízzunk megérzéseinkben, hogy melyik az a kapcsolat, amibe érdemes fektetnünk, és melyik az, amit inkább engedjünk el. Talán ez az egyik legkellemetlenebb pont,a hisz ragaszkodunk a kapcsolatainkhoz, valamikor valamiért fontos volt. De introvertáltként pl. nem kell bűntudatot érezni, ha nem esik jól a folyamatos pörgés, ha kevesebb kapcsolatot tudunk fenntartani. És olyan is van, hogy az emberek cserélődnek körülöttünk, ahogy elköltözünk, új munkánk lesz, más élethelyzetbe kerülünk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.