Nos, Tádé egy hete újra oviban. Ezzel olyan energiákat tudtam máshova csoportosítani, amiknek köszönhetően például végre belevágtam az ablakpucolásba. Amit úgy egyébként szívből gyűlölök. Decemberben,
Kedves naplóm! Tuladjonképpen nem hiszek benne, hogy a tavaszi szünet után újra lesz ovi. Ezzel az egyre fokozódó rezignáltásggal vágok bele az igazán egyforma napokba.
Nem volt újdonság előttem az introvertált-extrovertált fogalompáros, de valahogy mindig is olyan nlc-fórum, femina cikk horderejű dolognak gondoltam. Vannak a társasági emberek, meg a
Ma megfigyeltem, hogy mennyire haladatlan és lassú és kókadt tudok lenni. Több ideig készültem a futásra, mint amennyi ideig ténylegesen futottam, mert éreztem, ma
Ma megfigyeltem, hogy képes vagyok engedni. Képes vagyok minimális spontaneitásra, változtatni a meglévő, görcsösen ragaszkodott rutinhoz. KOCKÁZTATNI. Megfigyeltem, hogy mennyire jól esik hagyni, engedni,
Ma megfigyeltem, milyen hihetetlen energiával tud feltölteni a napfény. Feküdtünk az ágyon, a gyerekek aludtak, olvastunk, sütött be ránk a csend és a meleg,
Ma megfigyeltem… Magam. Vagyis inkább a testem. Csíkos testhezálló háromnegyedes ujjú póló, alatta egy fekete hosszúderekú trikó, hogy ne legyen kint a derekam, se a
Eredetileg nagyobb korkülönbséget szerettem volna a két gyerekem közé. Azt szerettem volna, hogy olyan 4-5 év legyen, hogy a kettő itthonlét közt visszamenjek dolgozni.