Jelenleg már hetek óta tart az átmeneti állapot. Van persze előnye is, a gyerekek nagyon egymásra találtak, Idát megnyugtatja éjjel, hogy Tádé ott van vele,
Már az utolsó szülőin küzdenem kellett a könnyeimmel, amikor mondta az óvónéni, hogy ez az utolsó, és emlékezzünk rá vissza, a legelsőn mondta, hogy sokkal
Nagyon nehéz heteken vagyok túl. A mai nap tetőzött sok minden, ordítottam, veszekedtem, rosszat hozott ki belőlem a szél (is). Utólag áll össze sokszor a
Lassan másfél hónapja volt a legutóbbi bejegyzés. Ennek oka van: jöttek az ünnepek, aztán meg a döntés: megint belevágunk valami nagyba. Az elmúlt 1 évben
Még karácsony előttre kaptam időpontot EEG-re, de be kell hozzá utaznom Pestre. Ahogy elképzeltem, hogy szenteste előtt pár nappal sötétben, egy vadidegen helyen a Keleti
Minden második linkedin bejegyzés arról szól, hogy lépj ki a komfortzónádból, hisz a csodák ott történnek, az önfejlesztés csak ott lehetséges. Én nem akarok kilépni
Lassan egy éve nem érem utol magam. És ennek nincs köze ahhoz, hogy visszamentem dolgozni, mert igazából azzal van a legkevesebb teendőm. Mintegy felüdülésképp csinálom.
Mikor épp hátradőlnék, hogy kicsit megpihenjek, lazítsak, hagyjam a dolgokat végre maguktól történni, próbáljuk ki, megy-e kicsit jobban (nélkülem is), akkor PUFF, jön az arconcsapás.